enteriőr

Szerző Rubóczki Erzsébet

A schönbrunni kastély anno, az európai politikai élet súlypontjának átrendeződését is jelképezte. Legalábbis azzal a szándékkal terveztette meg a bécsi udvar Fischer von Erlach-kal az 1600-as évek vége felé, hogy a francia hegemóniát megtörve, Párizs helyett Bécs és a Kis-Versaillesként emlegetett Schönbrunn váljon Európa központjává

A terv nem igazán teljesül, ám a pompás barokk palota megépül és később, nagyobb átalakítások és bővítések után Mária Terézia, majd Ferenc József és Erzsébet királyné nyári rezidenciája lesz.

Szerző Gulyás Judit Fotó Galambos Tamás

A kreativitás valahol ott és akkor kezdődik, amikor az ember bátran szakít a dolgok korábbi, megrögzött jelentésével és engedi őket újra megszületni. Az enteriőrtervezésben az új formák, színek és struktúrák között fontos, hogy megtalálják helyüket az idő múlásával hitelesített örök darabok is.

    Az „objet trouvé” kifejezés – a talált tárgyakból alkotott művek gyűjtőneve – leginkább a képzőművészetből ismeretes. A minket körülvevő tárgyak némelyike, személyes kapcsolataink reprezentánsaként, bárhová költözünk, elkísér egy életen át. Így kerülhet teljesen új kontextusba a sokat megélt cégtábla vagy az évtizedekig helyben várakozó kerti csap. Az íly módon születő terek életteliek és egyedülállóan személyesek. Weinber Anita enteriőrtervező terei éppen ilyenek: egyszerre eredetiek – tele kihívásokkal –, másrészt végtelenül természetesek, emberiek. Már a belépéskor úgy érzi a látogató, mintha korábban is járt volna bennük.

Szerző László Attila Fotó Jan Baldwin

Nina Campbell talán az egyik legismertebb angol lakberendezőnő. Munkái során képes mindig kreatívan átgondolni és újraértelmezni a jellegzetes és meglehetősen klasszikus brit lakásbelsőket és azokban merészen alkalmazni újszerű elemeket, szokatlan színkombinációkat. Mindezek érzékelésére és bemutatására saját londoni otthona szolgálhat a legjobb példával.

    A London egyik elegáns negyedében található lakás hagyományos tagolású. A bemutatótermek túlzottan is rendezett és egyetlen korszakra felépített atmoszférája helyett itt természetes, életszerű világ fogad. A lakás átalakítása során a tervezőnő szinte kivétel nélkül megőrizte a helyiségek eredeti funkcióit, ugyanakkor a berendezés eklektikus stílusával mégis eredeti, új szellemiségű egységet teremtett. Az enteriőrök egyszerre elegánsak és okosan tervezettek, jól tükrözik azt az egyensúlyt, ami Nina Campbell munkáiban mindig felfedezhető. Tömören fogalmazva: a funkcionális és az esztétikai szempontokat egyaránt figyelembe vevő látásmódot.

Szerző Rátkai Krisztina  Fotó Imre Barnabás

A bu­dai he­gyek ol­da­lá­ban fu­tó ut­cá-nak még a ne­ve is a ter­mé­sze­tet idé­zi. A csend őrkö­dik csu­pán, a su­dár fenyők su­ho­gá­sa el­rin­gat­ja a fá­radt érkezőt. A fák „éne­ké­re” már a ház tervezője is gon­dol­ha­tott. Ha­tal­mas erkéllyel tol­dot­ta meg az épü­le­tet, saro­kab­la­ko­kat nyi­tott az in­te­gető zöld óri­á­sok fe­lé, me­lyek kó­rus­ként  áll­ják kö­rül a házat, s mi­kor a szél meg­ér­ke­zik, dal­ba kez­de­nek.

    Cipőto­po­gás, előszo­ba. Ka­bát­ból sza­ba­dul­va lé­pünk az óri­á­si nap­pa­li­ba. A ház szim­met­ri­á­ja meg­nyug­ta­tó­an sta­ti­kus. A nappali mint  tá­gas fog­adó­tér, min­den irány­ba nyi­tott, pi­henőt, étkezőt, dol­go­zót, kony­hát vagy ép­pen el­vo­nu­ló sar­kot kí­nál­va.

Szerző Ru­bócz­ki Er­zsé­bet  Fo­tó Kla­us We­i­nin­ger

Bécs VII. ke­rü­le­te nem so­rol­ha­tó a vá­ros le­ge­le­gán­sabb ne­gye­de­i­hez. A so­kak ál­tal is­mert ba­rokk köz­pont már-már fé­nyűző vi­lá­gá­ból pél­dá­ul itt már mit sem fe­dez­ni fel. Épü­le­tei sem arisz­tok­ra­ták­nak szánt pa­lo­ták, ha­nem fel­te­hetően a pol­gá­ri kö­zép­osz­tály szá­má­ra, a XIX-XX. szá­zad for­du­ló­ját kö­vető egy-két év­ti­zed­ben épült bér­há­zak. Ekkoriban, egészen pontosan 1902-ben emelték azt a ­háztömböt is, amely­ben az aláb­bi la­kás, egy ma­gyar hölgy ott­ho­na ta­lál­ha­tó.

    Az év­szá­mot már ő em­lí­ti, de az épü­let ma­ga is egy­ér­tel­mű­en  er­re az időszak­ra utal. A hom­lok­za­ton meg­je­lenő arc­hi­tek­tu­rá­lis rész­le­tek, a nyí­lá­szá­rók for­má­ja és osz­tá­sa, sőt a föld­szin­ti ab­lak­sor ere­de­ti vas­rá­csai is a Bécs­ben ek­ko­ri­ban erőteljesen ható geometrikusabb – a későbbi art décot is megelőlegező – szecesszióra utalnak.