téka

Szentkirályi Zoltán a magyar építészettörténeti és építészelméleti irodalom megkerülhetetlen – ám mindeddig méltatlanul mellőzött – alakja. Régi adóssága a hazai könyvkiadásnak, hogy teoretikus tanulmányait egy válogatott kötetben jelentesse meg.

A Terc Kiadó – pótolandó e hiányt – legjelentősebb írásait adja közre. A zömmel a hatvanas, hetvenes években született elemzések nem csupán a szerző tudományos munkásságának a részei – annak bizonyságai, hogy a magyar építészeti képzés jelentős elméleti hagyományokra támaszkodhat.

Aki kezébe veszi a könyvet, az a szó legnemesebb értelmében vett polihisztori esszéket olvashat a magas szakmaisággal kifejtett építészettörténeti és építészetelméleti írásokat szemezgetve. A tanulmányok egyik csoportja történeti stílusok értelmezési problémáival, míg másik része általánosabb elméleti felvetésekkel foglalkozik.

A magyar tervezőgrafika legjelesebb produktumait ismerhetik meg azok, akik kezükbe veszik az Enter Studio 98 gondozásában kiadott könyvet.

Miközben vizuális ingerekkel telített világunk oly sok silánysággal szolgál, üdítő megismerni a hazai grafikusok legjobbnak ítélt alkotásait. A kötet egyedülálló kezdeményezés eredményeként született meg: a szakma itthoni és külföldi nagyjaiból álló zsűri válogatta ki 61 alkotó 214, bemutatásra érdemesnek ítélt művét. Bárki örömmel nyugtázhatja, hogy a magyar tervezőgrafikusok rendkívül igényes és a szakmai színvonalat tekintve kiváló minőségű munkára képesek.

Az izgalmas album egyben azt is jelzi, hogy a 2006-ban alakult Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága (MATT) komoly munkát vár tagjaitól, s hogy a szakma önszerveződése jó irányba halad.

Korok, stílusok, alkotók – hirdeti az alcím Judith Miller könyvének borítóján. Mindez egyáltalán nem hivalkodás. Háromezer év bútorai jelennek meg háromszáz fotó kíséretében, arra vállalkozva, hogy valamennyi stílust és bútorformát bemutasson.

Miller és szakemberekből álló csapata – szakírók, művészettörténészek, bútor szakértők, kutatók és a Sotheby’s London vezető bútorbecsüse – valóban enciklopédikus feladatra vállalkoztak. A Kr. e. 400-tól Kr. u. 1600-ig terjedő időszakot bemutató fejezetet a XVII., a XVIII. század első- és második felét taglaló, majd a XIX. század szintén két fejezetre tagolt bútortörténeti tanulmányai követik. Akárcsak az Arts and Crafts (1880–1920), a szecesszió (1880–1915), az art déco (1919–1940), a modernizmus 1925–1945, az újmodernizmus 1945–1970, és a poszmoderntől napjainkig tartó időszak taglalásánál. Az egyes bútorok részletes bemutatásán túlmenően tehát komplex bútortörténetet is olvashatnak azok, akik kézbe veszik a gazdagon illusztrált kötetet.

Vadas József könyve,mely a Geopen Könyvkiadó stílustörténeti sorozatát zárja, az Eiffeltoronytól a Proustfotelig kalauzolja el olvasóit. Azaz a modern és posztmodern irányzatok belsőépítészeti, lakberendezési törekvéseit igyekszik bemutatni.

Az elmúlt száz évet fel ölelő, olvasmányos, esszéisztikus szöveg igen határozott impressziót nyújt az otthonok tárgyi világának kialakulásáról. A modern ipar és a high-tech a motorjai azon változásoknak, melynek eredményeképp új környezet született a modern ember körül. A szerző számba veszi azokat a bútor- és tárgytörténeti újdon ságokat, melyek mintegy mérföldkövei ennek a nagy volumenű folyamatnak,mely természetesen ma is tart. Így kaphatott helyet egymás mellett a „svájci bicska”, a Thonet szék, Tatlin csőbútora, Eero Saarinen Tulipán széke és Richard Sapper konyhai edénye. Mindez a technika forradalmával vette kezdetét, hogy majd a mérnökesztétika kísérleti műhelyei után a modernizmus diadala következzen.

Mi jellemzi a kortárs formatervezést? A fogas kérdés megválaszolására kevesen vállalkoznak. A Scolar Kiadó gondozásában megjelent, Lakshmi Bhaskaran által írt kötet megkísérli a lehetetlent: bemutatja azokat a mozgalmakat és stílusokat, melyek meghatározzák napjaink designirányzatait. Erre utal az alcím is: Mozgalmak és stílusok hatása a kortárs formatervezésre.

A cél tehát az előzmények tisztázása, megismertetése annál is inkább, mivel a XXI. század – várhatóan – a formatervezés (arany)kora lesz, és a designszemlélet környezetünk minden részletét alapvetően határozza meg. Az építészettől a bútortervezésig és a grafikáig több globális jelenségként része életünknek.

Ma már tényszerűen állítható, hogy a fogyasztói igények egyik sarkalatos pontja a formatervezés által nyújtott esztétikai érték, amely természetes módon adódik hozzá, olykor egyedüliként határozza meg egy-egy tárgy, térkialakítás stb. egyediségét. Vagy legalábbis annak látszatát.