2012. február 04., Szombat - Andrea, Csenge, Janka, Ráhel

Játékos eklektika - A brazil João Mansur trükkjei

Szerző: Hakkel Vanda  Fotó: Beto Riginik

A Rio de Janeiro-ban született, műértő vénával megáldott João Mansur közel harminc éve, 1978 óta a mintegy tizenegy millió lakost számláló São Paolo metropoliszban él. A várostervező-építész-belsőépítész élénk fantáziájáról és kreativitásáról valló lakóházai, kereskedelmi egységei, irodái és szállodái a világ számos nagyvárosában - São Paolo, Rio de Janeiro, Belo Horizonte, Maceio, Porto Alegre, Miami, New York, Lisszabon és Párizs - megtalálhatók.

 

Joao Mansur munkáit számos észak- és dél-amerikai, illetve európai építészeti és belsőépítészeti könyv, valamint magazin mutatta már be. Belsőépítészeti munkáit rendszeresen közli a sokak által a "belsőépítészet bibliájaként" emlegetett angol Andrew Martin Design Review minden évben megjelenő, a design nagyjait bemutató kiadványa. Hazájában ő felel a Giorgio Armani üzletek arculatáért, és ő az ABD (Brazil Belsőépítészek Szövetsége) alelnöke, s egyben a két jelentős brazil designesemény, a "Casa Cor" és a "Mostra Artefacto" szervezőcsapatának állandó tagja.

Munkáit egyaránt jellemzi a klasszikus elegancia és a minőség. Tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott, mikor elleste az építészeti tervezés fortélyait édesapjától. Közel harminc éves korában sikerült elszakadnia a családi kötelékektől, São Paoloba költözött és megnyitotta saját építészeti irodáját. Enteriőrjeinek meghatározó stílusa minden bizonnyal az új szakmai kihívások és a többgenerációs felmenők genetikai kódolásának gyümölcse. A klasszikus, a modern, és feltehetően libanoni származására utaló keleti elemek használata egyaránt jellemzik művészetét, az általa alkalmazott grandiózus nyitott terek, antik bútordarabok, keleti porcelánok, art déco stílusú tárgyak, öreg gerendákból rekreált rusztikus asztalok és orientális importszőnyegek finom eklektikus együttest alkotnak valamennyi általa berendezett lakásban.
Az 1550-es években a jezsuita misszionáriusok által alapított São Paolo tartományban épült az a családi háza, amely a burjánzó, tukánoktól zengő latin-amerikai esőerdő árnyékában húzódik. A főépületet számos vendégbungaló övez, melyek szerkezeteit elsősorban eukaliptuszfa gerendák és üvegpanelek alkotják. A környező természeti elemek, a dús növényzet és a házat körülölelő víz, az áttetsző üvegfelületeknek köszönhetően már-már az enteriőr részévé válnak.

A ház a modern és a keleti stílusjegyek mixtúrája, melyet a Dél-Amerikára jellemző erőteljes színvilág tesz még merészebbé és otthonosabbá. Az európai design itt is, mint minden kozmopolita otthonban feltűnik: íme a bizonyíték, hogy Philippe Starck "Luis Ghost" áttetsző székei, "La Bohéme" ülökéi és Ferruccio Laviani "Bourgie" lámpái az egykori portugál gyarmatot is meghódították.

Bár a fagerendás haciendára emlékeztető ház a brazil környezet ellenére európai és misztikus keleti motívumokat is felhasznál, az eklektikus végeredmény mégis tökéletes és letisztult. A fénnyel átitatott enteriőrben a stílusok ízléses keveredésének szemtanúi lehetünk. Megtalálható itt fonott, kárpitozott és szarvasbőrrel bevont szófa éppúgy, mint a burmai láda, a minimál elveit sugalló rozsdamentes, acélkeretes, bézs színű mészkő kandalló, a vörös bársonnyal bevont kényelmes íves ülőalkalmatosságok, az iráni csíkos szőnyeg, a kristályasztal, a XVIII. századi indiai pad, a kínai komód, a török mecsetek hangulatát idéző színes lámpások, a holland üvegcsillár, és még egy Picasso grafika reprodukciója is.

A ház egymásba nyitott két szintjét hatalmas kristálycsillár kapcsolja össze, látványát és fényét hatalmas tükör játéka fokozza. Az emeletről letekintve letisztult, de alapvetően a Kelet dominanciáját érezhetjük. Jellemző anyag a meleg felületet adó fa, amely burkolatként végigfut a ház járófelületén, s melynek egységét színes keleti szőnyegek bontják meg. A teraszok és erkélyek - a hatalmas elhúzható nyílászárók üvegfelületetin túl - közvetlen kapcsolatba hozzák az enteriőrt és exteriőrt, bujává és rusztikussá téve azt. Az épület és a természet további, közvetlen kapcsolatát az "ipê" fából készült stég is csak hangsúlyozza, amely hosszú ugródeszkaként fut ki a ház előtti vízre. João Mansur impulzív házegyüttese azontúl, hogy képes volt megőrizni az ember és a természet eredendően harmonikus kapcsolatát, integrálódott trópusi környezetébe is. 

www.joaomansur.com