Felfelé terjeszkedni - Olcsóbb

Szerző: Nagy Z. Róbert

Amikor egy ház alapterülete már kicsinek bizonyul, akkor a bővítésre két lehetőség adódik: vagy az alapterületet növeljük, vagy felfelé terjeszkedünk. A már meglévő tetőtér beépítése a legkisebb költségigényű lehetőség a lakótér bővítésére. Ennél valamivel drágább, ha új tetőszerkezetet kell készíteni, ám ez utóbbi megoldás még mindig nem kerül annyiba, mintha az ingatlan alapterületét növelnénk új helyiségek hozzáépítésével.

A lakóingatlanok alapterület-bővítését akadályozhatják helyi rendeletek is, amelyek kimondják, hogy az adott településen a telkek mekkora része építhető be. Az oldalirányú terjeszkedés másik akadálya lehet, hogy egy ilyen beruházás a kertből vesz el területet, ami nem túl szerencsés, főleg kisméretű telek esetén. Mindezeket mérlegelve sokan döntenek úgy, hogy a bővítést felfelé oldják meg.

Alternatívák - változatos áron

Elsőként meg kell vizsgáltatni, hogy az épület szerkezete mennyire stabil, nincs-e műszaki akadálya vagy teherbírási korlátja a tetőtér lakótérként való alkalmazásának. Lehet, hogy a födémet vagy az oldalfalakat előbb meg kell erősíteni ahhoz, hogy a tetőtér beépíthető legyen. Újonnan épített ház esetén már a tervezővel kell egyeztetni, hogy egy esetleges későbbi tetőtér-beépítésnek megteremtse a lehetőségeit – például terhelhetőségi szempontból.
A tetőtér-beépítéshez szükséges magastető kialakítása lapostetőből is viszonylag egyszerűen kivitelezhető, ám még egyszerűbb, ha a sátortetős háznál az addig padlásként funkcionáló rész szerkezete, fedése megmarad, és csak belső munkákat kell végezni a lakhatás érdekében. A fajlagos építési költségek kedvezőek, nincs szükség alapozásra, és a gépészeti berendezések többsége is adott már a házban.
Tetőtér megépítésével (lapostetőre) vagy beépítésével egyidejűleg megoldódnak az addig esetlegesen kellemetlenségeket okozó víz- és hőszigetelési problémák is. A tetőterek hátrányai egyedül tűzvédelmi okokra vezethetők vissza: ilyen szempontból ez az épület egyik legkritikusabb része, hiszen a szerkezet jelentős része fából van.
A legjobb térkihasználás miatt általában nyeregtetőt szoktak készíteni, a belmagasság térdfalazással tovább növelhető. Lakhatási szempontból a 35-55 fok közötti tető-hajlásszög a legideálisabb, minél meredekebb ez a szög, annál nagyobb a hasznosítható belső tér. Ennek nagysága tehát a tető hajlásszögétől és a koszorú, azaz a felfalazás magasságától függ. Ezeken persze csak akkor változtathatunk, ha az egész tetőszerkezetet lecseréljük. Ha az eredeti tető szerkezete és héjalása, azaz a cserép, zsindely stb. jó állapotban vannak, akkor, bár lehetőségeink korlátozottabbak, a várható költségek is jóval alacsonyabbak lesznek.
Lényeges kérdés még az ablaktípusok kiválasztása. A két leggyakoribb fajta a tetősíkablak és a kiugró ablakfülke. Előbbi előnye, hogy a már kész tetőszerkezetbe is beszerelhető, és sok fényt enged a helyiségbe. Dőlésszöge a tetőével megegyező, ezért ha nem csak az eget akarjuk látni, alacsonyabbra kell tenni.
Ezzel szemben az ablakfülkébe épített ablakok ugyanúgy függőlegesek, mint a földszinti nyílászárók. Hátrányuk, hogy az ablakfülke kialakításához jelentősen be kell avatkozni a tetőszerkezetbe, amelyet mindenképpen ács szakemberrel kell elkészíttetnünk, s utána még bádogosra, asztalosra is szükségünk lesz.

Finanszírozás

Legismertebb támogatás lakásépítés-bővítés témakörében a szociálpolitikai támogatás. A „szocpol” új lakás vagy ház vásárlásakor igényelhető, a „félszocpol” bővítésre kérhető, így bizonyos esetekben tetőtér-beépítésre is jár. Ezeket azok a házastársak igényelhetik, akik előzőleg még nem vették igénybe, és nincs egyikőjük nevén sem másik lakáscélú ingatlan. További kikötés, hogy a bővítésre adható „félszocpol” csak olyan építési munkákra nyújtható, amelynek eredményeként az ingatlan legalább egy lakószobával bővül. A támogatást felvevőknek a bővítésre szánt ingatlanban legalább 50 százalékos tulajdonrésszel kell rendelkezniük.
A bővítésre adható „félszocpol” összege is az eltartott gyermekek számától függ.
– Ez a támogatás minden, a feltételeknek megfelelő építtetőnek jár, valamint két vagy több gyermeket nevelő szülők új lakás építésének nem minősülő tetőtér-beépítésre is igényelhetik. Tehát egy gyermek esetében a „félszocpol” csak lakás-alapterület bővítéshez használható fel, a tetőtér-beépítés támogatása azonban kizárt, erre a legalább két gyermeket nevelők tarthatnak igényt – tájékoztatta lapunkat Forgó Györgyné, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Tájékoztatási és Tanácsadási Főosztályának főosztályvezetője.
A támogatások bármely, lakossági ügyekkel foglalkozó pénzintézetnél igényelhetők. A jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, lakásbővítés esetében pedig a használatbavételi engedély kiadása előtt kell kérni a hitelintézettől.
A minisztérium főosztályvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a 12/2001-es kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a települési önkormányzatok a rászoruló családok részére lakások felújítására, korszerűsítésére kamatmentes kölcsönt, illetve részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatást állapítsanak meg. A támogatásról saját hatáskörében mérlegeléssel dönt az önkormányzat.

Engedélyeztetés

Tetőtér-beépítésnél az építési engedélyhez szükséges iratokat a helyi építésügyi hatósághoz kell benyújtani. Be kell szereznünk hozzá egy, az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot, mely lehet tulajdoni lap, hagyatékátadó végzés vagy adásvételi szerződés. A tervezett építési munka építészeti-műszaki tervdokumentációját 4 példányban kell beadni, illetve további 1-1 példányban, az érintett szakhatóságok számától függően.
Szükség van a tervező nyilatkozatára arról, hogy a műszaki terveket egyeztette a szakhatóságokkal és a közműszolgáltatókkal, a tervezett műszaki megoldások megfelelnek a hatályos előírásoknak, továbbá, hogy tervezési jogosultsággal rendelkezik. Be kell szereznünk még az érdekelt közművek nyilatkozatait is.
Az engedély elbírálása során az építésügyi hatóság helyszíni szemlét tart, majd a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül határozatot hoz, amelyet megküld az építtetőnek, a tervezőnek, az önkormányzatnak és a határozattal érintett ingatlannal szomszédos telkek tulajdonosainak.
Ezt követően 15 napos fellebbezési határidő lép érvénybe, amely alatt a szomszédok észrevételeket tehetnek a tervezett átalakítással kapcsolatban.
A jogerős építési engedély két év elteltével érvényét veszti, ha addig nem kezdődtek el a munkálatok.

FORRÁS: A MI OTTHONUNK, www.amiotthonunk.hu