Ferkai András - Űr vagy megélt tér

Épí­té­szet­tör­té­ne­ti írá­so­kat ígér Fer­kai And­rás: űr vagy meg­élt tér cí­mű kö­te­té­nek al­cí­me, ám az ol­va­só  töb­bet kap e Terc Ki­adó ál­tal ki­a­dott könyvtõl, mint hol­mi tör­té­ne­ti át­te­kin­té­se­ket és elemzõ le­írá­so­kat.

    Gon­do­la­téb­resztõ so­ro­kat tar­tal­ma­zó mű ez az épí­té­szetrõl, ar­ról a tér­al­ko­tó mű­vé­szetrõl, mely­nek tör­té­ne­te a tér­for­má­lás tör­té­ne­te. A fa­lak kö­zött ma­ra­dó „űr” az épí­tész mes­ter­sé­gé­nek legfõbb „anya­ga”, hi­szen az épí­té­szet alap­vetõ cél­ja az em­ber ál­tal hasz­nál­ha­tó, vé­dett zu­go­kat le­vá­lasz­ta­ni a vég­te­len ter­mé­sze­ti térbõl. De mi­ként je­le­nik meg va­ló­já­ban a tér fo­gal­ma az épí­té­sze­ti gon­dol­ko­dás­ban? A szerzõ (rész­ben) er­re ke­re­si a vá­laszt írá­sa­i­ban, ame­lyet más sza­vak­kal úgy fog­lal­ha­tunk össze Fer­kai nyo­mán: mi­ként for­mál­ja az em­be­ri kép­ze­let a te­ret, ame­lyet (lé­vén anyag nél­kü­li ki­ter­je­dés, „üres­ség”), csak anyag – tö­meg és fe­lü­le­tek – köz­ve­tí­té­sé­vel ké­pes ér­zé­kel­ni?
    A kö­tet a XX. szá­zad épí­té­sze­tét vizs­gál­ja, hi­szen a térrõl va­ló ilyen gon­dol­ko­dás a mo­dern épí­té­szet ki­bon­ta­ko­zá­sá­val, a múlt szá­zad elsõ év­ti­ze­dé­ben ke­rült az épí­té­sze­ti dis­kur­zus kö­zép­pont­já­ba. Ezt fo­lya­ma­tot tár­ja fel az a ti­zen­nyolc épí­té­szet­tör­té­ne­ti, -el­mé­le­ti ta­nul­mány, mely mint­egy húsz év alatt szü­le­tett: a kü­lön­bözõ mű­fa­jú írá­sok az el­múlt szá­zad, fõleg a két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti, il­let­ve az 1945 utá­ni ma­gyar, kö­zép-ke­let- és nyu­gat-eu­ró­pai épí­té­szet sa­já­tos­sá­ga­i­ról, el­mé­le­ti prob­lé­má­i­ról szól­nak. Az ol­va­sót el­iga­zí­tó be­ve­zetõ ta­nul­má­nyok fon­tos tu­do­má­nyos alap­ve­té­se­ket kö­zöl­nek a vizs­gált idõszak épí­té­sze­ti tö­rek­vé­se­irõl: a nem­ze­ti jel­leg kér­dé­sérõl a tér­al­ko­tás­ban, az ava­nat­gar­de és a mo­dern  mi­ben­lé­térõl.  S ez utób­bi írás éb­reszt­het rá leg­in­kább ben­nün­ket ar­ra, mennyi­re élõ, mond­hat­ni so­ha nem nyug­vó vi­ta tár­gya le­het nap­ja­ink épí­té­sze­te, hi­szen mi is az az új­ra di­vat­ba jött mo­dern, vagy ne­o­mo­dern, (ahogy a trend­dik­tá­lók ne­ve­zik a poszt­mo­dern utá­ni épí­té­sze­tet)? Az itt fel­so­rolt fo­gal­mak jel­zik: bi­zony szük­ség van a szerzõ ál­tal fo­ga­lom­tisz­tá­zó­nak ne­ve­zett sé­tá­ra a cím­kék er­de­jé­ben. Fer­kai ala­pos vá­laszt ad a „mi a mo­dern?” kér­dé­sé­re, de a tu­do­má­nyos szám­ba­vé­tel mel­lett (a mo­dern ér­tel­me­zé­se, vi­szo­nya a poszt­mo­dern­hez, a mi­ni­ma­liz­mus stí­lus­meg­ha­tá­ro­zá­sa vagy akár a fe­no­me­no­ló­gia fi­lo­zó­fi­ai irány­za­tá­nak ha­tá­sa az épí­té­sze­ti gon­dol­ko­dás­ra) ta­lán fon­to­sabb a tér­al­ko­tás azon meg­ha­tá­ro­zá­sa, mely azt a har­mó­ni­á­ra va­ló tö­rek­vés­ként ír­ja le, az­az tü­re­lem­mel és ke­mény mun­ká­val vég­zett mű­vé­sze­ti te­vé­keny­ség­ként, amely a ter­mé­szet­sze­rű, mes­ter­ké­let­len szép­sé­get ku­tat­ja. A kü­lön­bözõ épí­té­szet­tör­té­ne­ti kor­sza­kok vagy épü­le­te­gyüt­te­sek mik­ro­vizs­gá­la­tai, ala­pos elem­zé­sei – a szak­mai zsar­gon el­len­ére – nem fe­led­te­tik el az ol­va­só­val a szerzõ gon­do­la­téb­resztõ el­mé­le­ti fel­ve­té­se­it, me­lyek a könyv vé­gén ta­lál­ha­tó esszék­ben új­ra az épí­té­sze­ti te­rek tit­ka­it ku­tat­ják.

Terc Kiadó