2012. február 04., Szombat - Andrea, Csenge, Janka, Ráhel

Vadas József - Empire

A bi­e­der­me­i­ert fel­dol­go­zó, 2001-ben meg­je­lent köny­ve után a szer­ző, Va­das Jó­zsef most az em­pi­re stí­lu­sát mu­tat­ja be a nagy­kö­zön­ség­nek. A kö­tet hi­ány­pót­ló, hi­szen e stí­lus­ról át­fo­gó tör­té­ne­ti, gaz­da­gon il­luszt­rált mű még nem je­lent meg ma­gyar nyel­ven.

    Fé­nyű­zés és pom­pa – ol­vas­ha­tó az al­cím­ben. Nem vé­let­le­nül, hi­szen Na­pó­le­on ko­rá­nak mű­vé­sze­te a csá­szár­ság mű­vé­sze­te volt. A stí­lust jel­lem­ző mo­tí­vu­mok Na­pó­le­on előtt je­lent­kez­tek, ám sok hely­ütt ép­pen­ség­gel Wa­ter­loo után, a csá­szár bu­ká­sát kö­ve­tő­en ter­jed­tek el Eu­ró­pá­ban. A könyv rész­le­te­sen be­mu­tat­ja a stí­lus előz­mé­nye­it, meg­je­le­né­sét és el­ter­je­dé­sét, majd ma­gyar­or­szá­gi em­lé­ke­it. Kü­lön fe­je­ze­tek­ben tár­gyal­ja a na­pó­le­o­ni em­pi­re pa­rá­dés en­te­ri­őr­je­it, mű­vé­sze­it. Ki­tér a stí­lust jel­lem­ző de­ko­rá­ci­ók­ra, a tex­ti­lek­re, a por­ce­lá­nok­ra és rész­le­tes le­írást ad az em­pi­re leg­jel­leg­ze­te­sebb em­lé­ke­i­ről, me­lye­ket ti­pi­zál­ja is. Így ol­vas­hat­nak Mal­ma­i­son­ról, a stí­lus szü­lő­he­lyé­ről, az orosz cá­ri em­pi­re szép pél­dá­já­ról, Pav­lovszk­ról és a fe­gyel­me­zett­sé­get su­gal­ló né­met Char­lot­ten­hof­ról.
    Hogy mi is pon­to­san az em­pi­re? Nem egy­sze­rű­en a klasszi­ciz­mus ké­sői sza­ka­sza, ame­lyet pom­pa és ka­to­nás fe­gye­lem egya­ránt jel­le­mez. Még­sem le­het csu­pán a di­a­da­lí­vek és ara­nyo­zott en­te­ri­ő­rök so­rá­val jel­le­mez­ni. Nem­ze­ti vál­to­za­tai a csá­szár bu­ká­sa után ter­jed­tek el, az Egye­sült Ál­la­mok­ban „style fe­de­ral“ né­ven. Fő­leg az épí­té­szet­ben, a fes­té­szet­ben, de leg­in­kább az en­te­ri­ő­rök­ben je­lent­ke­zett, a szer­ző egye­ne­sen „be­ren­de­ző mű­vé­szet­nek“ nevezi. Pa­lo­ták, kas­té­lyok, elő­ke­lő pol­gá­ri ott­ho­nok ad­tak he­lyet a stí­lust leg­in­kább kép­vi­se­lő tex­tí­li­ák­nak, bú­to­rok­nak, por­ce­lá­nok­nak vagy öt­vös­re­me­kek­nek. Árul­ko­dó az em­pi­re két ve­ze­tő mes­te­ré­nek és te­o­re­ti­ku­sá­nak, Char­les Per­ci­er és Pi­er­re Fon­ta­i­ne 1801-ben meg­je­lent mű­vé­nek a cí­me is: A la­kás­be­ren­de­zés­sel kap­cso­la­tos bel­ső dí­szí­té­sek gyűj­te­mé­nye. Az ál­ta­luk is le­írt en­te­ri­ő­rök ün­nep­élyes­sé­get su­gall­nak, ugyan­ak­kor kö­vet­ke­ze­tes szim­met­ria és több­nyi­re ka­to­nás rend jel­lem­zi őket. Ma­gyar­or­szá­gon sa­já­tos hely­zet ala­kult ki: itt a klasszi­ciz­mus egy kü­lö­nös váll­fa­ja, a bi­e­der­me­i­er ter­jedt el 1815 után. Az em­pi­re csak nyo­mok­ban fe­dez­he­tő fel, a nagy ki­vé­tel: a Sán­dor-pa­lo­ta, ame­lyet szin­tén rész­le­te­sen be­mu­tat a könyv.

Geopen Könyv­ki­a­dó